Nemrég jelent meg G. Katona József első verseskötete, a Fecskék a havazásban /Tinivár Kiadó, Kolozsvár, 1999/. A név előtti G. arra utal, hogy a költő Gencsen született és - mind a mai napig - ott él. A "keresztapa" Józsa István, a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tanszékének adjunktusa, aki a kötetet szerkesztette és utószóval is ellátta. /A fecskék még mindig havazásban. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 6./
2001. február 12.
A Géniusz (Kolozsvár) ifjúsági ismeretterjesztő szemle legújabb számában is helyet kapott a honismeret, helytörténet, vallástudomány és az irodalom is, jelezte Józsa István főszerkesztő. Ebben a számban - többek között - Dukrét Géza írt a Szent Jobbról és Szentjobb község történetéről, Bíró Gábor az Udvarhely környéki építészeti emlékekről, Kőhalmi Zoltán a romániai magyarságának kilátásairól, Józsa István Kempelen Farkasról írt, dr. Bartha Zoltán a tavaly nov. 15-19-én Szabadkán és Újvidéken lezajlott Kárpát-medencei magyar nyelvű gyermek- és ifjúsági lapok III. találkozójáról számolt be. /Ördög I. Béla: Formájában és tartalmában színes Géniusz. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./
2001. június 19.
Lászlóffy Csaba: A kitölthetetlen hiátus című kötetét mutatja be Józsa István jún. 21-én Kolozsváron, a Phoenix könyvesboltban. Az elmúlt századelőt megelevenítő kisregény egy család életén keresztül közelíti meg a trianoni ítélet előzményeit és azóta is kiheverhetetlen hatását. A könyv nem kapható, mert a kinyomtatott kötetek feliratkozás útján elfogytak. /Könyvbemutató. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./
2001. szeptember 10.
Két és fél éve jelent meg először az erdélyi magyar nyelvű ifjúsági ismeretterjesztő szemle, a Géniusz /Kolozsvár/. Nemrég maroknyi szerkesztője és erkölcsi támogatója gyűlt össze, hogy választ keressenek a hogyantovábbra. Józsa István főszerkesztő szerint az erdélyi magyarság regenerálódó képessége olyan tartalékokat rejt magában, amelyre még feltétlenül számítani lehet. Bartha Zoltán, a folyóiratot világra segítő Tinivár Kiadó igazgatója tájékoztatott: eddig tizenhárom szám, összesen 32.350 példány jelent meg, amely a napjainkban jónak mondható 2280-as átlagnak felel meg. Hiányzik a hosszú távra a kiadáshoz anyagi támogatást nyújtó partner/vállalkozó/intézmény. A Géniusz ismeretterjesztő szemle sajátos kiadvány, nagy űrt pótol az egész kárpát-medencei magyar fiatalság körében. /Ördög I. Béla: Hala(n)dó Géniusz. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./
2001. december 4.
Színházi vita: Többen közös nyilatkozatukban kiálltak a színház vezetősége mellett, magukat színház- és művészetpártoló értelmiséginek nevezve. Az utóbbi időben a színházhoz is mindenki ért. A színház művészet, kellő nyitottsággal kell közeledni hozzá. "Tradíciónak álcázott múltbeli irányzatokat, egyéni emberi gyarlóságokat, politikai programokat és megannyi más, a kortárs művészettől idegen elveket kérnek számon rajta - ezáltal épp lényegétől, színház mivoltától fosztva meg." - olvasható közös nyilatkozatukban. A közönség igényeit egyszerre kielégíteni majdhogynem lehetetlen, és nem is kell hogy az egyetlen intézmény célja legyen. Az elmúlt években - egyes produkciók sikerületlensége, kudarca ellenére is - a kolozsvári színház stúdió- és nagyszínpadi előadásai kiemelkedő művészi színvonalúak, élményszámba menőek voltak. A színházzal kapcsolatban kialakult sajtó-vita "többszörösen ártalmas", hangsúlyozták. Árt a művészeknek, árt az olvasónak/nézőnek, és nem utolsósorban árt a sajtónak. Az aláírók: Bodó A. Ottó /Sepsiszentgyörgy/ színikritikus, egyetemi tanársegéd, Balázs Imre József /Székelyudvarhely/ szerkesztő, Bíró Béla /Sepsiszentgyörgy/ színikritikus, egyetemi adjunktus, Prof. Bokor Péter író, rendező, egyetemi tanár, Darvay Nagy Adrienne /Budapest/ színháztörténész, színikritikus, színházi szakíró, Demény Péter író, Fazakas Annamária programfelelős, Józsa István egyetemi adjunktus, Kántor Lajos kritikus, főszerkesztő, Kelemen Attila szerkesztő, Ketesdy Beáta újságíró, rovatvezető, Kötő József színháztörténész, egyetemi docens, Nagy Enikő /Sepsiszentgyörgy/ színikritikus, szerkesztő, Nagy Zsolt művészetpártoló értelmiségi, Nánó Csaba újságíró, Páll Zita kritikus, Sipos Géza újságíró, Stracula Attila /Marosvásárhely/ kritikus, az UNITER tagja, Szabó Anikó informatikus, Szilágyi N. Zsuzsa bölcsész, szerkesztő, Valádi István színikritikus, főszerkesztő-helyettes, Varga Anikó egyetemi hallgató, Varga P. Ildikó egyetemi gyakornok, Zágoni Balázs filmkritikus, szerkesztő, Salat Lehel színész, egyetemi tanár, továbbá több színész. /A színházért mint művészetért. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./
2003. január 13.
A Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Irodalomtudományi Tanszéke jan. 10-én megrendezte az első Könyvesnapot. "A cél nyilvánossá tenni, jobban megismerni egymás munkáit." - jelentette be a diákoktól zsúfolt bölcsészkari teremben Egyed Emese tanszékvezető. A könyvesnapon a tanszék tanárai (Horváth Andor, Cs. Gyimesi Éva, Egyed Emese, Gábor Csilla, Józsa István, Kozma Dezső, Orbán Gyöngyi, Balázs Imre József, Berszán István, Kányádi András, Selyem Zsuzsa, Szabó Levente, Tóth Zsombor) által a 2000-2002-es időszakban írt, fordított, szerkesztett, verseket, esszéket, tanulmányokat, szövegértelmezéseket tartalmazó könyveket és tankönyveket mutatták be, miközben véleménycserére, vitára is sor került. Este a marosvásárhelyi Tamacisza Társulat (Kozsik Ildikó, Maier András, Kozsik József) Levél helyett címmel kortárs erdélyi költők műveiből összeállított műsorát mutatta be. /Ö. I. B.: Magyar Irodalomtudományi Tanszék: Első Könyvesnap. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./ Negyvenre tehető a kiadványok száma /22 egyéni kötet és számos, általuk szerkesztett kiadvány/.Berszán István (Kivezetés az irodalomelméletből), Egyed Emese (Mennyei barátom! és Adieu, édes Barcsaym), Gábor Csilla (Káldi György prédikációi), Horváth Andor (fordításkötetek - Andrei Plesu: Tescani napló és A madarak nyelve), Józsa István (Orth István. To Vizualize Time, szerk: Andrei Plesu: Robinson etikája), Kányádi András (szerk. Loránd Orbók: Casanova), Kozma Dezső (Eleven örökség, Ady Endre, Arany János, Petelei István publicisztikája), Orbán Gyöngyi (Megértő irodalomolvasás I., II., III. és Ígéret kertje), Selyem Zsuzsa (Valami helyet) könyveit ismerhették meg az érdeklődők. Ezután a tanszék tagjai által szerkesztett kiadványokat, kötetsorozatokat mutatták be. A tanszékhez kapcsolható konferenciakötetek közül három került részletesebb bemutatásra: a Romániai Magyar Doktoranduszok Konferenciájának irodalomtudományi kötete, a Vörösmarty-konferencia, valamint a Dialógus és retorika elnevezésű hermeneutikai tábor anyaga. A Sapientia Alapítvány által finanszírozott csoportos tanulmánykötetekből a Theátrumi könyvecskét és a Kegyesség, kultusz, eltávolítás című irodalomtudományi kiadványt emelték ki, majd Szabó Zoltán professzor az Antal Árpád-emlékkönyvről szólt. A maratoni bemutatót a Láthatatlan Kollégium kiadványai zárták, a Vissza a Forrásokhoz című interjúkötet és az Lkkt. irodalomtudományi folyóirat./Gál Andrea: Maratoni Könyves Nap Kolozsváron. = Krónika (Kolozsvár), jan. 13./
2003. március 1.
Lászlóffy Csaba A csontnyakú furulya /Mundus Kiadó, Budapest, 2002/ című verskötete mondákra, legendákra írott szövegek gyűjteménye - tulajdonképpen a versírás mibenlétét értelmezi. A költői beszéd zenéje a szövegeket kötetté szervező elv. A kötet illusztrációi, Venczel László rajzai a magyar történelmi arcképcsarnokot adják. /Józsa István: Költői beszéd muzsikája. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./
2004. május 22.
Az erdélyi unitáriusok lapja, az Unitárius Közlöny megújult külsővel jelent meg. Az Új ezred – új lelkület címen Józsa István Lajos arról értekezett, milyen lesz a 21. század unitarizmusa. A lap bemutatta János Zsigmond marossárpataki szobrát. /A megújult Unitárius Közlöny. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 22./
2005. augusztus 19.
Szabó Vilmos Zilahon élő grafikus, festőművész munkáiból nyílt tárlat Kolozsváron. Székely-Sebestyén György művészettörténész ismertette az épp aznap napvilágot látott Szabó Vilmos-monográfiát. A Banner Zoltán, Józsa István és Németh Júlia műkritikusok írásai alapján összeállított kötetet jó minőségű színes reprodukciók teszik értékesebbé. /F. I.: Korok és kérdések. Szabó Vilmos tárlata a Művészeti Múzeumban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./
2006. január 4.
Tompos Opra Ágota festményeit színes, kavargó, különösen látványos képvilágnak nevezte Józsa István, akinél a szürrealista magatartás alkotó magatartásának legfőbb ismérve. Verseket is ír, árulta el a művésznő, azokat a szövegeket gondolattárként használja. /Józsa István: A szellem világossága. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 4./
2006. június 12.
Június 9-én Marosvásárhelyen újrajátszották Nagy Imre perét a Bolyai Farkas Líceumban, ítélkeztek, támadtak, védtek tinédzser ifjak és lányok. A félórás per során vádolók és védők korhű mondatokban és érvek szerint döntöttek a miniszterelnök sorsáról. A tárgyalás végén a tanárokból álló esküdtszék egyöntetűen felmentette a vértanúhalált halt miniszterelnököt, a további fejleményekről pedig vetített képek által szerezhetett tudomást a telt házas diákpublikum. Józsa István történelemtanár, osztályfőnök elmondta: A Budapest–Marosvásárhely Baráti Társaság 1956 ötvenedik évfordulója alkalmából dolgozatírói pályázatot hirdetett. Az egyik téma, ’56 erdélyi vetülete, megtetszett diákjainak, akik több kiváló dolgozatot küldtek el és több díjat nyertek. Magyarságtörténet-órákon számtalan esetben szó esett ötvenhatról, egy ilyen alkalommal vetődött fel: el kellene játszani a huszadik századi magyar történelem egyik legaljasabb kirakatperét. Ők készítették a forgatókönyvet, ők írták a szöveget is. /Nagy Botond: A Bolyai felmentette Nagy Imrét. Újrajátszott tárgyalás az iskolában. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 12./
2006. augusztus 5.
Bordy Margit festményeit, szén- és tusrajzait állította ki Kolozsváron, a Bulgakov Galériában. /Józsa István: Bordy Margit kiállítása a Bulgakov Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./
2006. október 4.
Kun György szobrait állították ki a Kolozsvár Társaság Galériájában. /Józsa István: Szoboridő. Kun György kiállítása a Kolozsvár Társaság Galériájában. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./
2006. október 28.
Megnyílt Vassy Erzsébet pasztelljeinek kiállítása Kolozsváron, a Gy. Szabó Béla Galériában. A kiállítás képein barlangok cseppkövei, kőalakzatai láthatók, amelyek már szobroknak tűnnek. /Józsa István: Vassy Erzsébet kiállítása a Gy. Szabó Béla Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./
2006. november 28.
Tordán az unitárius templomban november 26-án, vasárnap lelkésziktatás volt. Kiss László tragikus halálát követően, a tordai unitáriusok lelkipásztor nélkül maradtak. A beiktatott új lelkész Józsa István Lajos. /Ladányi Emese Kinga: Új lelkésze van a tordai unitárius egyházközségnek. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./
2007. február 19.
A Fehér megyei Felvincen élő Sipos László festő, grafikus, könyvillusztrátor, díszlet-, báb- és plakáttervező alkotópályáját, munkásságát mutatja be a Sipos László (Műterem, 21) /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című könyv, Józsa István bevezető tanulmányával. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 19./
2007. március 26.
Kolozsváron, a Gy. Szabó Béla Galériában megnyílt Bordy Margit festményeinek kiállítása, a megnyitón Józsa István esztéta méltatta a képeket. Katona Éva színművész jóvoltából ízelítőt kaphattak a megjelentek Bordy Margit verseiből is. /Kiss Bence: Csillagporból élet-álom. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./
2007. április 28.
Takács Gábor grafikáit az Olasz Kulturális Központban állította ki. Impresszióknak, hangulatoknak a szoborformáit rajzolja meg, írta róla Józsa István. /Józsa István: Takács Gábor kiállítása az Olasz Kulturális Központban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 28./
2007. május 22.
Suba László szobrász kisplasztikák sorozatait, régi és újabb plakettjeit állította ki Kolozsváron, a Fehér Galériájában. A Jézus élete című sorozat képei kerámia tárgyak, domborművek, felületeiket a szobrász bronzozta, patinázta. Az Ószövetség jelenetei szintén így épülnek fel. Villon-sorozatának darabjai a költő verseire, verssoraira alkotott képek. Plakettjein a magyar kultúra klasszikusai láthatók. /Józsa István: Suba László kiállítása a Fehér Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./
2007. május 30.
A Fehér megyei Felvincen élő Sipos László festő és grafikus több városban kiállította munkáit, 2005-től tagja a Magyar Művészeti Akadémiának, számos díjat tudhat magáénak. Május 7-én a Magyar Kulturális Intézet által szervezett Bukaresti Magyar Napok keretében nyílt meg a tárlata Bukarestben. Ugyanott mutatták be Józsa István Sipos Lászlóról szóló monográfiáját, amely a Pallas-Akadémia gondozásában jelent meg. /Dvorácsek Ágoston: Kakasok, harapófogó, szeg és kalapács. Beszélgetés Sipos László festővel. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./
2007. június 20.
A Műterem sorozat kiadványai lassacskán az erdélyi művészet szellemi térképévé állnak össze – mondta Józsa István művészettörténész június 19-én Csíkszeredán, Sipos László kiállítás-megnyitójával egybekötött könyvbemutatón. A Kriterion Alapítvány és a Pallas Akadémia Könyvkiadó által közösen útnak indított Műterem sorozat 21., Sipos László grafikus és festőművész munkásságát ismertető és alkotásaiból ízelítőt nyújtó kiadványát ismerhette meg a közönség. A Felvincen élő Sipos László képzőművészeti világáról, a kubista, expresszionista és szürrealista hagyományt egyszerre tisztelő munkásságáról Józsa István művészettörténész tartott előadást. /Antal Ildikó: Kultúrák sűrűségét egybefogva. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 20./
2007. június 25.
Megjelent Jakobovits Miklós, a Műterem sorozat 23. kötete /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/. A Nagyváradon élő Jakobovits Miklós festőművész alkotómunkáját művészi pályafutását elemző tanulmányt Józsa István írta. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 25./
2007. augusztus 22.
Nagyszebenben Weil Róbert festőművésznek a Szent Korona felnagyított képeit ábrázoló zománcfestményeiből nyílt kiállítás. Délután Orth István nagyszebeni grafikusművész munkásságát mutatta be Józsa István, a BBTE tanára. Az Ars Poetica könyvvásár és író-olvasó találkozó naponta különböző programokkal várja az érdeklődőket. A vásáron négy kiadó könyvei közül lehet válogatni: Nagyszebenbe érkezett a pozsonyi Ab-Art, az aradi Irodalmi Jelen, a kolozsvári Koinónia és a Kriterion Könyvkiadó. Az esti program Sebestyén Márta és meghívottainak Nyitva látám mennyeknek kapuját... című díszelőadásával folytatódott. A kolozsvári Magyar Opera is fellépett. A Szép város Kolozsvár című operett-részletet a közönség együtt énekelte az énekesekkel. A Nyírő József-nap is érdekes volt. A népművészeti kiállításra és vásárra még ki lehet látogatni. /Dézsi Ildikó: Ars Hungarica. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./
2007. november 10.
A csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó népszerű kismonográfia-sorozata gazdagodik évek óta. Idén két festő – a Felvincen élő Sipos László és a nagyváradi Jakobovits Miklós – valamint egy szobrász, a kézdivásárhelyi Vetró András munkásságáról jelent meg Műterem-album. A november 9-én tartott bemutatón a három alkotó kiállított műveinek tárlatnyitója sem maradt el. Jakobovits és Sipos művészetét a kolozsvári műkritikus, Józsa István ajánlja az érdeklődők figyelmébe a sorozat 21. illetve 22. darabjában, Vetró szobrászatát az erdélyi képzőművészet népszerűsítését programszerűen felvállaló Banner Zoltán elemzi a 23. kötetben. /(nk): Gyarapodó műterem. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 10./
2008. február 26.
A kolozsvári származású, Alvincen élő festő és grafikus, Sipos László alkotásaiból nyílt kiállítás a marosvásárhelyi Bernády-házban. Egyéni tárlattal a művész harminc éve mutatkozott be utoljára Vásárhelyen. A kiállításon grafikák, olajfestmények, pasztellek és installációk tekinthetők meg. Józsa István esztéta, a Pallas Akadémia kiadó gondozásában megjelent Sipos-monográfia szerkesztője az alkotó munkásságának jellegzetesen magyar jegyeiről beszélt a tárlatnyitón. Sipos László leginkább szürrealistaként meghatározható művészete ősmagyar gyökerekből táplálkozik. /Antal Erika: Sipos László tárlata: ősmagyar gyökerek. = Krónika (Kolozsvár), febr. 26./
2008. március 1.
Sipos László legértékesebb képeiből jó néhány látható a marosvásárhelyi Bernády Ház földszinti kiállítótermeiben. A felvinci magányában élő Sipos László grafikai lapjai és könyvillusztrációi révén elismert alkotó. Marosvásárhelyen megnyílt kiállítására néhány nagyméretű grafikát is elhozott. A megnyitón a Sipos-kismonográfia tanulmányírója, Józsa István beszélt a művészről. /N. M. K. : Ahogy a csoda felépül. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 1./
2008. október 27.
Orth István az a művész, aki úgy képviseli az erdélyi magyar kultúrát, hogy művészetét a világon bárhol megértik, Koreától egészen Honoluluig – mondta Józsa István esztéta október 25-én Kolozsváron, a Művészeti Múzeumban rendezett kettős könyvbemutatón. Elsőként Józsa István mutatta be Orth István grafikusművészetét és eddig megjelent köteteit, majd Banner Zoltán művészettörténész ismertette Józsa István Orth-monográfiáját. /Ferenc Zsolt: A szürrealizmus irányzatáról napjainkban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./
2008. december 24.
A Kolozsváron élő Takács Gábor beírta magát a kortárs magyar kultúrába. Rajzok, metszetek, mozaikképek, exlibrisek, portrék, városképek, mezőségi motívumok, néprajzi díszítő elemek, műemlékrajzok kerültek ki alkotó műhelyéből. A magasnyomású technikában – fametszet, linómetszet – mélyedt el. Művészi könyvek szerzőjeként is tevékenykedik, két kötete jelent meg, a „Jeruzsálem, Jeruzsálem’’ című album és a „15 erdélyi képzőművész’’ című portrégyűjtemény. /Józsa István: Takács Gábor grafikus retrospektív kiállítása a Művészeti Múzeumban. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 24./
2009. január 9.
A Kolozsvári Magyar Opera előterében állították ki a 2008-as Zsoboki Művésztábor anyagát. A 13. alkalommal megrendezett tábor folytatta Kalotaszeg feltérképezésé, ezúttal a képzőművészek mellett a Sapientia Egyetem Fotó, Film és Média szakának hallgatói is közreműködtek. Művészi dokumentumok készültek, céljuk egy tájegység értékeinek az átmentése. /Józsa István: A Zsoboki Művésztábor képei a Kolozsvári Magyar Operában. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./
2009. május 19.
Orth István nagyszebeni képzőművész tárlata nyílt Marosvásárhelyen, a Bernády Házban. Orth István az erdélyi magyarság egyik – külföldön is – legismertebb, legelismertebb alkotója. A művész most Tündérkert című sorozatát hozta el, ebben az erdélyi műemlékeket, várakat, iskolákat örökíti meg. Orth Istvánról a Mentor Kiadó tavaly jelentetett meg monográfiát, amelyben Józsa István esszéje olvasható e változatos művészetről. Orth István a metszetek, az aquatinták, az ex librisek mestere, de van művészetének egy olyan vonulata is, amiről a monográfia részletesen ír: és ez a szürrealista vonulat. Ugyancsak a Bernády Házban volt Pletl Péter tárlatnyitója is. /Nagy Botond: Szürreális Tündérkert. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 19./
